Hírek

Minden ami fontos

A szlovákiai Királyhelmecre kaptunk meghívást Rejtő Ildikóval, mint a Nemzet Sportolói. A Bodrogközi Magyar Közösség Házában tartott találkozó öreg csontjaimat is megmozgatta, köszönöm mindenkinek a kedves fogadtatást!

Szerdára virradóra rövid szenvedés után 96 évesen elhunyt Szepesi György – közölte a család a Nemzeti Sporttal. A magyar rádiózás legendája riporterként, tudósítóként, MLSZ-elnökként, valamint sportdiplomataként is fontos szereplője volt a magyar sportéletnek.

Szepesi György 1922. február 5-én született Budapesten, Friedländer György néven, édesapja a buchenwaldi koncentrációs táborban halt meg. Nem sokkal később, 1945-ben került a Magyar Rádióhoz, ahol riporterként, osztályvezetőként, 1975-től három éven át bonni tudósítóként dolgozott. Közvetítéseire milliók emlékeznek. Londontól Londonig, azaz 1948-tól 2012-ig közvetített olimpiákról, míg a labdarúgó-világbajnokságokon 1954-től 2010-ig dolgozott.

Tizennégy labdarúgó-világbajnokságnak is a kommentátora volt, s bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. Ő volt ugyanis a világ leghosszabb időn át tevékenykedő sportriportere, a 2005-ös Magyarország–Argentína barátságos futballmérkőzésnek csaknem napra pontosan hatvan évvel azután lehetett a rádiós szakkommentátora, hogy az 1945-ös magyar–osztrákon bemutatkozott sportriporterként.

Szervezője volt a Magyar Rádió Körkapcsolás című műsorának, amely rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert, és 1963-tól 2009-ig kíváncsi rádióhallgatók millióihoz juttatta el a magyar stadionok hangulatát.

1981-től 1992-ig a Magyar Rádió szórakoztató és sportfőosztályának vezetője volt, de nem csak a mikrofon mögött alkotott nagyot: 1979 és 1986 között a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnökeként tevékenykedett (később a szervezet tiszteletbeli elnöke volt), 1982 és 1994 között a FIFA végrehajtó bizottságának tagja volt. MLSZ-elnökként döntő szerepe volt Puskás Ferenc 1981-es, első hazatérésében 25 éves emigráció után.

Pályája során sok díjat és elismerést elnyert, a Szocialista Munkáért érdeméremtől (1953), a FIFA Érdemrendjétől, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Olimpiai Érdemrendjétől (ezüst fokozat, 1995) a Pulitzer-emlékdíjon (2002), Budapest díszpolgári címén (2005) át a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) életműdíjáig (2016). Első magyar sportújságíróként kapta meg a Gerevich-díjat, birtokosa az Orth György-díjnak, az Aranytollnak, 2007 januárjában Kodály Zoltán közművelődési díjat vehetett át, 2004-ben lett a Prima Primissima-díj kitüntetettje, s ugyanebben az évben a Magyar Sportújságírók Szövetsége Életműdíjjal jutalmazta.

Szepesi György 2015-től a FourFourTwo magazin magyar kiadásának tiszteletbeli főszerkesztője volt. A Puskás Ferencné által létrehozott Puskás Nemzetközi Futball Alapítvány 2015-ben díjat nevezett el róla, amelyet minden évben egy magyar sportújságíró kap egymillió forintos pénzjutalommal.

Az Aranycsapat tizenkettedik játékosaként emlegetik, erről így nyilatkozott:

„Annak köszönhető, hogy végigkísértem a zsenik útját. Mert ha tizenkettedik játékos, a szövetségi kapitány Sebes Gusztávot inkább megilleti a titulus, meg mindenkit, aki valóban tett a sikerekért. Magyarán túlzásnak tartom a címet, de ha már adták – nem vagyok álszerény –, tisztelettel köszönöm.”

Akkor közvetített először válogatott mérkőzést – 1945. augusztus 20-án –, amikor Puskás Ferenc bemutatkozott címeres mezben. Sporttörténeti magyar–osztrák (5:2) volt: a 12. percben született meg Puskás Öcsi első válogatott gólja – és persze a mikrofon előtt álló Szepesi Györgyé is.

A rádiós legendát a Magyar Sportújságírók Szövetsége, az MLSZ és a Fővárosi Önkormányzat is a saját halottjának tekinti.

Forrás: nemzetisport.hu

Puskás-estet tartottak kaz oroszországi labdarúgó-világbajnokság francia-horvát döntője előtt a nemzetközi szövetség (FIFA) ideiglenes moszkvai múzeumában.

“Az Aranycsapat az egyik legnagyobb válogatott a világbajnokságok történetében, noha nem hódította el a trófeát. Ez a múzeum arról szól, hogy megosszuk egymással futballemlékeinket. Ez a különleges este is egy ilyen, amikor emlékezünk az egyik legnagyobb csapatra és legjobb játékosára, Puskás Ferencre, akit sose fogunk elfelejteni”
– mondta köszöntőjében Marco Fazzone múzeumigazgató, aki megemlítette, hogy az 1954-es tornáról az egyik kiállított emléktárgy Czibor Zoltán cipője.

Szöllősi György, a magyar futball és a Puskás-ügyek hivatalos nagykövete arról beszélt, hogy Puskás a labdarúgás tökéletes nagykövete volt, mivel minden kontinensen edzősködött. Emellett felidézte a vasárnapi döntő helyszínéhez, a Luzsnyiki Stadionhoz köthető mérkőzéseit, így azt, amikor játékosként a magyar válogatottal legyőzték a Szovjetunió csapatát és amikor a magyarok szövetségi kapitányaként alulmaradt az orosz együttessel szemben.

“Labdarúgásban mindössze két futballistáról neveztek el díjat. Az egyik Puskás, a másik Lev Jasin. Előbbi az év legszebb góljáért jár, utóbbi pedig a vb legjobb kapusának”
– mondta Szöllősi.

Valentyina Jasina, a legendás hálóőr özvegye azt a történetet idézte fel, amikor férje rosszul lett az 1982-es, spanyolországi világbajnokság egyik madridi mérkőzésén, s a legendás magyar segített neki. Kocsival elvitte a legközelebbi étterembe, ahol konyakot itatott vele, az beindította a vérkeringését, így ezzel valószínűleg az életét mentette meg. Elárulta még, hogy az 1956-os, melbourne-i olimpián találkoztak először, és a későbbiekben jó barátok lettek.

“Puskást csakis Pelével, Maradonával, Cruyff-fal egy szinten, a legnagyobb legendák között lehet emlegetni”
– jelentette ki Nyikita Szimonjan, aki játszott Puskás ellen a Népstadion megnyitóján, amikor a Bp. Honvéd 3-2-re legyőzte a Szpartak Moszkvát, amelynek egyik gólját éppen Szimonjan szerezte.

A 91 éves ex-futballista kívülről felsorolta a hallgatóságnak az Aranycsapat játékosainak nevét, amiért nagy tapsot kapott.

Forrás: librarius.hu