Hírek
Minden ami fontos
- Details
- Written by Super User
- Category: Blog
- Hits: 782
1952 és 1956 után a római olimpián elmaradt a triplázás a magyar vízilabda-válogatottnak, 1964-ben viszont az utolsó meccsen egy szovjetek elleni 5:2-vel sikerült bebiztosítani az aranyérmet. Dömötör Zoltán és az ő emlékezetes gólja rettenetesen kellett a sikerhez.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.
Az 1960-as olimpia vízilabda-tornáján csak egy magyar örülhetett, az olasz válogatottnak ugyanis Zólyomi Endre volt a szövetségi kapitánya. A 64-es olimpiára a nyolc évvel korábbi győztes magyar csapat tagjai közül ott volt Boros Ottó a kapuban, Mayer Mihály, Gyarmati Dezső, Kanizsa Tivadar, Kárpáti György a mezőnyben. Gyarmati még 37 évesen is válogatott szinten teljesített.
Az új hullámot a kapuban Ambrus Miklós, a mezőnyben Rusorán Péter, Dömötör Zoltán, Felkai László, Bodnár András, Pócsik Dénes és Konrád János képviselték.
Laky Károlynak ezt a csapatot kellett úgy összegyúrnia, hogy az 9162-es Európa-bajnokság aranyérme után ismét lehessen ünnepelni.
Két könnyed bemelegítő meccs, vagyis Egyiptom (11:1) és Belgium (5:0) könnyed legyőzése után a hollandok ellen egy váratlanul kemény meccs jött (6:5). A hollandok ellen Laky kétgólos sikerre számított, az álomszerű első negyed (3:0) után meg sem fordult senki fejében, hogy az utolsó pillanatokban Boros bravúrjaira lesz szükség, hogy megmaradjon a magyar győzelem.
A jugoszlávok ellen ennél több kellett, ezt mindenki tudta, négy évvel korábban ugyanis az a vereség döntötte romba az álmokat. 1964-ben elkerülte a vereséget a csapat, 4:4-es döntetlenre mentette a meccset. A körmérkőzéses négyesdöntő első meccsét velük játszottuk, a másik összecsapás az olasz-szovjet volt.
HAJSZÁL HÍJÁN ZÁTONYRA FUTOTTUNK, EZ VOLT A NÉPSPORT ALCÍME A TUDÓSÍTÁSÁBAN.
Kapkodás, rossz váltások, gyenge átadások, ez jellemezte az első negyedet, a jugoszlávok ezt kihasználva 3:0-ra megléptek. A második negyed gyökeres fordulatot hozott, Felkai emberelőnyből találta meg az utat a kapuig, majd Kárpáti duplája már az egyenlítést jelentette.
A harmadik negyedben Szandics bombagóljával megint a riválisnál volt az előny, a zárónegyedben pedig Gyarmati kiállítása után a kétgólos vezetésre is volt esélyük. Az előnnyel azonban nem éltek, az osztrák játékvezető bátor ítélettel elvette tőlük a labdát. Már az utolsó percben jártunk, amikor Rusorán meglógott, és csak szabálytalanság árán tudták szerelni.
Összeszorult a torkunk, a szomorú római emlékek kísértettek, amikor a kis Rusorán ugyanilyen sorsdöntő helyzetben — kapufára lőtt egy néqyméterest, éppen a jugoszlávok ellen. Most viszont bement! 4:4. – így zárta le beszámolóját a Népsport.
A jugoszlávok elleni döntetlen után a folytatásban az olaszok ellen ismét győzelem kellett, de nem volt mindegy az aránya sem. Ezek után az első félidő végén az ellenfél volt előnyben (0:1), nem sikerült tehát valami jól az indítás. Bodnár becserélése azonban remek húzásnak bizonyult, mert ő egyenlített a második félidő elején, dinamikusan húzott a kapu felé, és be is fejezte a támadást. A csapat olyan lendületbe jött, hogy Rusorán és Dömötör góljaival a 3:1-es győzelem is megszületett. A másik meccsen a jugoszlávok 2:0-val intézték el a szovjeteket.
Az olaszok a harmadik, utolsó fordulóban ugyan már nem kerülhettek előrébb a negyedik helynél, sportszerűen játszottak, és nem adták könnyen a bőrüket a jugoszlávokkal szemben, 2:1-re kaptak ki.
Jöhetett a szovjetek elleni döntő csata, ahol nem volt elég a győzelem, ismét nagyon kellett figyelni a gólarányra: a 2:0-s, 3:1-es, 5:2-es eredmények mind üdvözítőnek számítottak, a 4:2-es siker viszont nem lett volna elég. (A gólkülönbséghez elég lett volna, az arányhoz nem – akkoriban ugyanis a gólkülönbség helyett a dobott és kapott gólok arányszámát vizsgálták pontegyenlőségnél, és a 11/7 nem lett volt elég az akkor már 8/5-tel álló jugoszlávok megelőzésére.)
A válogatott jól kezdett, Rusorán szenzációs csellel játszott át két védőt, és a kapuba lőtt. A második negyedben viszont rövidzárlat jött: Szemjonov és Kalasnyikov megfordította az állást, és az is egyértelmű lett, hogy a hátralévő két negyedben minimum 4 gólt kell lőnünk, miközben egyet sem kaphatunk. Embert próbáló feladat volt, még a sportág mai viszonyai között is nehéz egy félidőt négy góllal megnyerni.
Ambrus remekül védett, a meccs elején kapufákkal kezdő Felkai pedig a harmadik negyedben nem hibázott a kapu előtt. A duplájával 3:2 volt már, de ez a győzelem csak az ezüsthöz elég. Batallé játékvezető Rusoránnal újra dobatott egy négyméterest a kapus nem megfelelő helyezkedése miatt. Másodszorra mellément a labda, ám a csapat ettől nem zuhant össze, sőt!
A zárónegyedben ugyanis jött Dömötör Zoltán. Előbb egy négyméterest helyezett a kapuban – Grabovszkij kapus ugyan beleért, melléütni nem tudta a labdát. Szerencsés mozzanat volt, ami mintha egy jel is lett volna, ki lehet még egy gólt préselni ebből a meccsből.
A Népsport tudósításából idézzük az utolsó eseményeket:
A fiúk összeszorított fogakkal, utolsó erőfeszítéssel támadtak és támadtak. A félpályánál Konrádhoz került a labda, megindult vele előre, de a védők zavarták, így oldalra továbbított Rusoránhoz. Középcsatárunk megvárta, amíg az előre száguldó Dömötör kifordul, azután elé tálalta a labdát és Dömötör egy lövőcsel után a bal sarokba ívelt, 5:2. A hátralevő egyetlen percben Bodnár kitűnően szerelt egy szovjet támadást, és másra már nem maradt idő.
Itt pedig meg is nézhető az utolsó, mindent eldöntő ejtés. (A videón 1:02-től)
Hatalmas győzelem volt, ami így alakította a sorrendet. Jól látható, a 4:2-es siker az arányszámítás miatt nem lett volna elég.
- Magyarország – 5 pont (12:7)
- Jugoszlávia – 5 pont (8:5)
- Szovjetunió – 2 pont (4:7)
- Olaszország – 0 pont
Gyarmati Dezső és Kárpáti György ekkor szerezte meg harmadik aranyérmét, mindketten a sportág legendái lettek. Ők ketten vezették a csapatot edzőként az 1976-os olimpián, ami a következő győzelem dátuma. Mindketten a nemzet sportolói lettek, Gyarmatiról uszodákat neveztek el, 2013-ban halt meg 85 évesen.
Kárpáti György 84 éves, a 80-as évekre tehető ausztráliai edzősködése óta itthon él.
Boros Ottó (1929-1988) – Kétszeres olimpiai bajnok, az olimpia után fejezte be pályafutását. és félszezont leszámítva egész pályafutását Szolnokon töltötte. Visszavonulása után a helyi fiatalokkal foglalkozott. 1974-ben jogi diplomát szerzett, 1984-ben ment nyugdíjba a szolnoki kapitányság alezredesi rangjával.
Ambrus Miklós (1933-2019) – Egerben született, 1956-ban Ausztráliában maradt, de két év múlva hazatért, és onnan elválaszthatatlan a Ferencvárostól. Karakánsága miatt sokszor kegyvesztett lett. Ötszörös bajnokként vonult vissza, később a szakosztályvezetésből vette ki a részét. Fia, Tamás is válogatott kapus lett.
Pócsik Dénes (1940-2004) - Egerből lett válogatott, Kunágotán született. 68-ban bronz, négy év múlva ezüstérmes. Edző lett, a 84-es olimpián a hollandokat vezette.
Konrád János (1941-2014) - 1976-os visszavonulása után az OSC edzője lett, és két év múlva megnyerte a BEK-et. Volt női kapitány, a férfiakkal 1991-ben vb-bronzérmes. Testvére, Ferenc az 1976-os olimpiai bajnok csapat tagja.
Kanizsa Tivadar (1933-1975) – A tokiói volt az utolsó olimpiája, a szolnoki játékos visszavonulása után a klub edzője lett, autóbalesetben halt meg.
Mayer Mihály (1933-2000) – Kétszeres olimpiai bajnok (1956 és 1964), a 68-as bronzból is kivette a részét, utána az OSC, a Fradi és a Honvéd edzője volt, a válogatottal 1982-ben vb-második.
Bodnár András (1942) – Ungváron született, de Egerben nevelkedett, 1962-től lett az OSC játékosa. 1978-ban a BEK-győztes csapat tagja. Orvosi diplomát szerzett, osztályvezető főorvosként ment nyugdíjba. A MOB Mező Ferenc sportbizottságának a tagja.
Rusorán Péter (1940-2012) – A 64-es csapat legeredményesebb játékosa volt 8 góljával. Négy év múlva bronzérmes, 1972-ben hagyta abba, a Vasas edzője lett, amelyikkel BEK-et (1980, 1985) nyert. Április 11-én lett volna 80 éves.
Dömötör Zoltán (1935-2019) – A 64-es csapat második legeredményesebb játékosa 7 góljával. 1954-ben úszásban is Európa-bajnok volt (4x200-as gyorsváltó), a 68-as olimpián bronzérmes. 1981-től a KSI szakágvezetője, olimpiai bajnokok sorát fedezte fel Benedek Tibortól Vári Attiláig.
Felkai László (1941-2014) – 1964-ben az év férfi játékosának választották, az olimpián hat találatig jutott. Tagja a 68-as bronzérmes csapatnak is, a Fradi örökös bajnoka, villamosmérnöki diplomát szerzett. Edzősködött a felnőttek mellett, később pedig az utánpótlásban. Az évszázad csapatába is beválasztották.
Forrás: index.hu
- Details
- Written by Super User
- Category: Blog
- Hits: 780
Az 1948-as olimpia ezüstérme után négy évvel később sikerült egy helyet előrelépnie a magyar vízilabda-válogatottnak. 1952-ben az olaszokat álomjátékkal verték, így a hollandok és a jugoszlávok elleni döntetlen is belefért. 16 év után lett ismét Magyarországé lett a vízilabda aranyérme.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett, a győztesekről emlékezünk meg.
A magyar férfi vízilabda-válogatott esélyesként utazott a helsinki olimpiára, Markovits, Bolvári és a 18 éves Kárpáti új színt valamint nagyobb erőt hoztak a játékba a négy évvel ezelőtti csapathoz képest. Volt egy gyengébb meccsük, de összességében megérdemelten nyerték meg az olimpiát.
Ez volt a csapat kezdő felállása:
- Jeney László – Vízvári György, Gyarmati Dezső – Markovits Kálmán – Bolvári Antal, Szívós István, Kárpáti György.
Lehetőséget kaptak még:
- Antal Róbert, Fábián Dezső, Hasznos István, Lemhényi Dezső, Martin Miklós, Szittya Károly.
Így jöttek a meccsek:
- Mexikó – 13-4
- Egyiptom – 9-0
- Szovjetunió – 5-3
- Németország – 9-1
- Hollandia – 4-4
- Jugoszlávia – 2-2
- Olaszország – 7-2
- Egyesült Államok – 4-0
Amint látható, nyolcszor kellett a medencébe menni, ami nagy változás volt a korábbi tornákhoz képest, ahol 4-5 meccsel már meg lehetett nyerni egy olimpiát. Helsinkiben már nem, és a hollandok ellen jött el a mélypont. A magyarok 4-1-re vezettek – Szívós, Markovits, Szívós, Kárpáti volt a gólok sorrendje –, de mint az alábbi korabeli híradórészlet elárulta, az olasz Roggione játékvezető meglehetősen egyoldalúan vezette a meccset, és mindent megtett, hogy a hollandoknak kedvezzen. A két csapat négy évvel korábban szintén 4-4-re végzett, ami akkor nagy meglepetést keltett. (A videón más meccsekről is van részlet.)
A Népsport azt emelte ki a tudósításában, hogy a biztos előny tudatában helytelenül védekezésbe vonult a csapat. Azt is hozzátették, hogy a bíró gyakori tévedéseiben nehéz lett volna felfedezni a jóhiszeműséget. Mindez azonban nem változtat azon, hogy ettől még meg kellett volna nyerni ezt a találkozót.
A jugoszlávok ellen így még nagyobb lett a tét, mert egy vereséggel még a körmérkőzéses négyes döntőbe jutás is veszélybe kerül. A rivális megszerezte a vezetést, de sikerült a fordítás, a hajrában azonban a jugoszlávok egyenlítettek. Jeneyt és Vizvárit emelték ki a tudósítások, a kapus nagy formában védett, a védő pedig nemcsak a védekezésben magabiztos, hanem a támadásokat is jó érzékkel segítette. Az utolsó magyar támadásnál a játékvezető nem alkalmazta az előnyszabályt, így Gyarmati ugyan gólt szerzett, azt nem adták meg.
A MAGYAR CSAPAT ÍGY IS TOVÁBBMENT, ÉS A CÍMVÉDŐ OLASZ VÁLOGATOTT VÁRT RÁ.
A csapat azon a találkozón megtáltosodott, és 2-2-es félidő után a második játékrészben szétzilálta az olaszok ellenállását. Szívós 3 gólja mellett Szittya kettőt ért el, de Markovits és Gyarmati is eredményes tudott lenni. Szittya gólja emberhátrányból esett, ami különösen nagy attrakciónak számított akkoriban – a labdaszerzés után végigszáguldott a medencén, és értékesítette a helyzetet.
Rajki Béla szövetségi kapitány úgy nyilatkozott, hogy
A CSAPAT OKOS ÉS FEGYELMEZETT JÁTÉKKAL AZT AZ ARCÁT MUTATTA, AMIT EGYIPTOM ELLEN – MÉG A MÁSODIK FORDULÓBAN.
Az amerikaiak ellen nyerni kellett, és akkor biztossá vált az első hely. A jugoszlávok abban bízhattak, hogy az USA szerez egy pontot, és akkor majd ők ünnepelhetnek, de ezen a meccsen esélyt sem hagyott a magyar válogatott ellenfelének.
A torna gólkirályi címét megszerző Szívós triplájával, illetve Gyarmati találatával már 10 perc után eldőlt a meccs. Már az első percben az amerikai kapuban táncolt a labda. Izgalomra semmi ok nem volt a folytatásban sem. A csapattagok a védelmet nagyon dicsérték a győzelem után.
„Nem volt könnyű, ezért igen értékes, hogy megnyertük a bajnokságot”
– így értékelt a csapat egyik legjobbja, a védelem oszlopa, Vizvári György. A 29 éves Jeney arról vallott, hogy ebben a csapatban ő is megfiatalodott, és nagyon büszke, hogy sikerült kijavítani a négy évvel korábbi hibát, ő ugyanis négy évvel korábban is ott volt a kapuban.
Rajki arra gondolt, hogy a visszaszerzett elsőség után nem maradhat más feladat, minthogy megtartsák azt 4 év múlva is. (Elárulhatjuk, sikerült.) A fiatal csapat jól bírta a feszültséget, aminek különösen örült.
Összevissza pofoztak ezek a nagy darab palik, mégis mi nyertük meg a meccset, és ez a legfontosabb
– Kárpáti humorosan közelítette meg a meccset.
Zuckerman svéd játékvezető azt mondta, a legjobb csapat nyert, a magyar fiatalok szépen játszottak utolsó meccsükön. A svéd bíró négy év múlva fontos szerepet játszott a szovjetek elleni meccsen, amikor Zádor Ervint megütötték, és felrepedt szemhéjából dőlt a vér, de az már egy másik történet.
Lemhényi, Szittya, Fábián, Vizvári, Hasznos és Antal nem került be az 1956-ban Ausztráliába utazó csapatba, Martin tartalék volt.
- Lemhényi (1917-2003) a 60-as olimpián már szövetségi kapitány volt, később KSI-ben vezetőedző, külföldre is mehetett. Felesége Tass Olga, olimpiai bajnok tornász. A 90-es évek elején megalakította az olimpiai bajnokok klubját.
- A szolnoki Hasznos (1924-1998) a város díszpolgára lett, edzősködött is, az uszoda igazgatója volt.
- Antal 56-ban Kanadába ment, kórházi asszisztens lett, 1995-ben Magyarországon temették el.
- Fábián (1918-1973) volt a Fradi edzője, a vízilabda szövetség titkára.
- Szittya (1918-1983) mesteredző lett, Rajki segítője is volt, Szegeden halt meg.
- Vizvári György (1928-2004) elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát, a BRFK raktárának parancsnokaként lett nyugdíjas.
- Martin Miklós (1931-2019) 56-ban Amerikában telepedett le, egyetemi tanár lett Los Angelesben és francia irodalmat tanított.
- (Borítókép: Markovits, Gyarmati, Jeney és Szívós. Fotó: Nemzeti Sport, 2016. augusztus / 229. szám / Arcanum Digitális Tudománytár)
Forrás: index.hu
Támogató
© 2024 | Designed and Developed by B&L Line Kft | All Rights Reserved
