Hírek

Minden ami fontos

Nevét a legendás futballista, Sárosi György után kapta, nyolc évesen pedig már a medencében lubickolt. Kipróbálta a focit, a műugrást, az úszást, utóbbiban négyszeres magyar bajnoknak is mondhatja magát, de végül a vízilabdában ért a csúcsra. Minden idők legfiatalabb pólós olimpiai bajnoka, aki júniusban tölti 85. életévét, egész jól viseli a karantént. dr.Kárpáti Györggyel beszélgettünk múltról, jelenről.

„Minden rendben velem, igaz 85 évesen, több problémával nem könnyű ez a helyzet. Próbálom a szabályokat betartani, így inkább telefonon intézem az ügyeimet, ahogy a Nemzet Sportolója szavazást is. Szerencsére, nem vagyok egyedül, a feleségemmel közösen tartjuk a frontot.”

Gyurika. Ez a név önmagában egy átlagos becenév, de ha az uszodára gondolunk, talán nincs olyan ember, aki ne dr. Kárpáti Györgyre gondolna. Minden idők legfiatalabb pólós olimpiai bajnokára, aki Egérke 1988-as győzelméig, a legfiatalabb magyar ötkarikás bajnok is volt egyben. 16 évesen már ott feszített a „nagyok” között a helsinkii játékokra készülő keretben. Rajki Béla kapitánynak jó szeme volt, bár akkor még elsősorban azért számított rá, mert 1 perc alatt úszta a 100 métert. Ám később bebizonyította, hogy jóval több, mint gyorsúszó, robbanékonysága, helyzetfelismerése és az összjátékhoz való kiváló érzéke rövid időn belül a világklasszisok közé emelte. Sokoldalú játéka miatt több poszton is bevethető, „gólerős ágyúnak” számított. Három a magyar igazság, hát annyi aranyat gyűjtött az ötkarikás játékokon: Helsinki, Melbourne, Tokió. De Európát is letarolta ennyiszer a csapattal, sőt Gyarmati Dezső kapitány mellett, edzőként részese volt az 1976-os olimpiai aranyunknak is. A kiváló humoráról híres Kárpáti György jogi doktorátust szerzett az ELTE jogi karán, de kapott mellszobrot az FTC Népligeti sportcentrumának sétányán is. Az Egyesült Államokban beválasztották az úszás halhatatlanjai közé, itthon pedig a Halhatatlanok Klubjának elnöke. Budapest és Melbourne díszpolgára, a Nemzet Sportolója.

Sportolóként, edzőként bejárta az egész világot. Győzelmekkel, érmekkel, világhírnévvel és barátságokkal gazdagodva. Olyan kiváló játékosokkal játszott együtt, mint Gyarmati Dezső, Jeney László, Kanizsa Tivadar vagy Mayer Mihály, ám Puskás Ferenccel kötött mély barátsága a mai napig örömmel tölti el. Érdekes, hogy az egyik róla készült dokumentumfilm címe A vízilabda Puskása volt, de a bemutatóját a világ leghíresebb magyarja már nem láthatta 2010-ben.

„Öcsi volt a legbensőségesebb barátom. ’52-ben Helsinkiben kezdődött minden azon a csodálatos olimpián, ami nekem máig emlékezetes, hiszen 17 évesen ott állhattam a dobogó tetején, de az sem mellékes, hogy a mai napig a legsikeresebb játékok a magyar sporttörténelemben. Később úgy hozta az élet, hogy Öcsivel együtt edzősködtünk Melbourne-ben. Én vízilabda, ő foci. Mindkét csapat bajnok lett akkor. A South Melbourne Hellas FC-nél, melyhez az ottani görög kolónia köthető, csak úgy hívták, Öcsi, a görög király. Csodálatos életünk volt azokban az években, együtt laktunk, együtt voltunk jóban, rosszban, megismertem közelről, tudtam, milyen ember. Azt kell mondanom, túl jó volt, nem a mai világba való. A gatyáját is odaadta a szegényeknek” – emlékezett Kárpáti a barátjára, aki a napokban lett volna 93 éves.

rancsolni”

Nevét a legendás futballista, Sárosi György után kapta, nyolc évesen pedig már a medencében lubickolt. Kipróbálta a focit, a műugrást, az úszást, utóbbiban négyszeres magyar bajnoknak is mondhatja magát, de végül a vízilabdában ért a csúcsra. Minden idők legfiatalabb pólós olimpiai bajnoka, aki júniusban tölti 85. életévét, egész jól viseli a karantént. dr.Kárpáti Györggyel beszélgettünk múltról, jelenről.

„Minden rendben velem, igaz 85 évesen, több problémával nem könnyű ez a helyzet. Próbálom a szabályokat betartani, így inkább telefonon intézem az ügyeimet, ahogy a Nemzet Sportolója szavazást is. Szerencsére, nem vagyok egyedül, a feleségemmel közösen tartjuk a frontot.”

Gyurika. Ez a név önmagában egy átlagos becenév, de ha az uszodára gondolunk, talán nincs olyan ember, aki ne dr. Kárpáti Györgyre gondolna. Minden idők legfiatalabb pólós olimpiai bajnokára, aki Egérke 1988-as győzelméig, a legfiatalabb magyar ötkarikás bajnok is volt egyben. 16 évesen már ott feszített a „nagyok” között a helsinkii játékokra készülő keretben. Rajki Béla kapitánynak jó szeme volt, bár akkor még elsősorban azért számított rá, mert 1 perc alatt úszta a 100 métert. Ám később bebizonyította, hogy jóval több, mint gyorsúszó, robbanékonysága, helyzetfelismerése és az összjátékhoz való kiváló érzéke rövid időn belül a világklasszisok közé emelte. Sokoldalú játéka miatt több poszton is bevethető, „gólerős ágyúnak” számított. Három a magyar igazság, hát annyi aranyat gyűjtött az ötkarikás játékokon: Helsinki, Melbourne, Tokió. De Európát is letarolta ennyiszer a csapattal, sőt Gyarmati Dezső kapitány mellett, edzőként részese volt az 1976-os olimpiai aranyunknak is. A kiváló humoráról híres Kárpáti György jogi doktorátust szerzett az ELTE jogi karán, de kapott mellszobrot az FTC Népligeti sportcentrumának sétányán is. Az Egyesült Államokban beválasztották az úszás halhatatlanjai közé, itthon pedig a Halhatatlanok Klubjának elnöke. Budapest és Melbourne díszpolgára, a Nemzet Sportolója.

 

Sportolóként, edzőként bejárta az egész világot. Győzelmekkel, érmekkel, világhírnévvel és barátságokkal gazdagodva. Olyan kiváló játékosokkal játszott együtt, mint Gyarmati Dezső, Jeney László, Kanizsa Tivadar vagy Mayer Mihály, ám Puskás Ferenccel kötött mély barátsága a mai napig örömmel tölti el. Érdekes, hogy az egyik róla készült dokumentumfilm címe A vízilabda Puskása volt, de a bemutatóját a világ leghíresebb magyarja már nem láthatta 2010-ben.

„Öcsi volt a legbensőségesebb barátom. ’52-ben Helsinkiben kezdődött minden azon a csodálatos olimpián, ami nekem máig emlékezetes, hiszen 17 évesen ott állhattam a dobogó tetején, de az sem mellékes, hogy a mai napig a legsikeresebb játékok a magyar sporttörténelemben. Később úgy hozta az élet, hogy Öcsivel együtt edzősködtünk Melbourne-ben. Én vízilabda, ő foci. Mindkét csapat bajnok lett akkor. A South Melbourne Hellas FC-nél, melyhez az ottani görög kolónia köthető, csak úgy hívták, Öcsi, a görög király. Csodálatos életünk volt azokban az években, együtt laktunk, együtt voltunk jóban, rosszban, megismertem közelről, tudtam, milyen ember. Azt kell mondanom, túl jó volt, nem a mai világba való. A gatyáját is odaadta a szegényeknek” – emlékezett Kárpáti a barátjára, aki a napokban lett volna 93 éves.

 

Az évszázad magyar vízilabda-válogatottjának tagjától is megkérdeztük, akadt-e az élete során hasonló láthatatlan vagy látható ellenség, amely megállásra kényszerítette.

„Előfordultak nélkülözések, nehézségek, de nem emlékszem, hogy bármi is megállított volna. A II. világháború idején a Népszínház utcában laktam. Amikor jöttek az oroszok, mindenki leköltözött a pincébe, és életveszélyes helyzet volt, de túléltük. A háború sem torpantott meg. A sportban és az életben is, ha elhatároztam valamit, azt véghezvittem. Nekem csak úgy nem lehetett megálljt parancsolni, annyira céltudatos voltam.”

Székely Éva, egykori olimpiai bajnok úszónk halála után, a napokban a Nemzet Sportolói új tagra tettek javaslatot. A járványhelyzetre tekintettel nem ültek össze, hanem Szabó Tünde, sportért felelős államtitkárral telefonon osztották meg a jelöltjeik nevét. Monspart Sarolta, az első magyar világbajnok tájfutó lett végül a befutó.

„Sarolta csodálatos egyéniség, és a sportága egyedüli apostolának számított sokáig, ráadásul küzdelmes élete is volt, nem beszélve a betegséggel vívott harcáról. Voltak egyéb javaslatok is, de ő kapta a legtöbb szavazatot, s szerintem megérdemelte a jelölést. Nekem a Nemzet Sportolójának lenni az egyik legnagyobb, legtöbbet jelentő kitüntetés. 2013 óta tartozom ide, korábban egy másik rendszer alatt érdemtelenül nem választottak meg, de végül a sors igazolt.”

Kívánunk sok erőt és egészséget az ország Gyurikájának!

Fotó: MOB, cultura.hu, wikipedia, m4sport.hu

Forrás: kormanysport.hu  

1952 és 1956 után a római olimpián elmaradt a triplázás a magyar vízilabda-válogatottnak, 1964-ben viszont az utolsó meccsen egy szovjetek elleni 5:2-vel sikerült bebiztosítani az aranyérmet. Dömötör Zoltán és az ő emlékezetes gólja rettenetesen kellett a sikerhez.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

Az 1960-as olimpia vízilabda-tornáján csak egy magyar örülhetett, az olasz válogatottnak ugyanis Zólyomi Endre volt a szövetségi kapitánya. A 64-es olimpiára a nyolc évvel korábbi győztes magyar csapat tagjai közül ott volt Boros Ottó a kapuban, Mayer Mihály, Gyarmati Dezső, Kanizsa Tivadar, Kárpáti György a mezőnyben. Gyarmati még 37 évesen is válogatott szinten teljesített.

Az új hullámot a kapuban Ambrus Miklós, a mezőnyben Rusorán Péter, Dömötör Zoltán, Felkai László, Bodnár András, Pócsik Dénes és Konrád János képviselték.

Laky Károlynak ezt a csapatot kellett úgy összegyúrnia, hogy az 9162-es Európa-bajnokság aranyérme után ismét lehessen ünnepelni.

Két könnyed bemelegítő meccs, vagyis Egyiptom (11:1) és Belgium (5:0) könnyed legyőzése után a hollandok ellen egy váratlanul kemény meccs jött (6:5). A hollandok ellen Laky kétgólos sikerre számított, az álomszerű első negyed (3:0) után meg sem fordult senki fejében, hogy az utolsó pillanatokban Boros bravúrjaira lesz szükség, hogy megmaradjon a magyar győzelem.

A jugoszlávok ellen ennél több kellett, ezt mindenki tudta, négy évvel korábban ugyanis az a vereség döntötte romba az álmokat. 1964-ben elkerülte a vereséget a csapat, 4:4-es döntetlenre mentette a meccset. A körmérkőzéses négyesdöntő első meccsét velük játszottuk, a másik összecsapás az olasz-szovjet volt.

HAJSZÁL HÍJÁN ZÁTONYRA FUTOTTUNK, EZ VOLT A NÉPSPORT ALCÍME A TUDÓSÍTÁSÁBAN.

Kapkodás, rossz váltások, gyenge átadások, ez jellemezte az első negyedet, a jugoszlávok ezt kihasználva 3:0-ra megléptek. A második negyed gyökeres fordulatot hozott, Felkai emberelőnyből találta meg az utat a kapuig, majd Kárpáti duplája már az egyenlítést jelentette.

A harmadik negyedben Szandics bombagóljával megint a riválisnál volt az előny, a zárónegyedben pedig Gyarmati kiállítása után a kétgólos vezetésre is volt esélyük. Az előnnyel azonban nem éltek, az osztrák játékvezető bátor ítélettel elvette tőlük a labdát. Már az utolsó percben jártunk, amikor Rusorán meglógott, és csak szabálytalanság árán tudták szerelni.

Összeszorult a torkunk, a szomorú római emlékek kísértettek, amikor a kis Rusorán ugyanilyen sorsdöntő helyzetben — kapufára lőtt egy néqyméterest, éppen a jugoszlávok ellen. Most viszont bement! 4:4. – így zárta le beszámolóját a Népsport.

A jugoszlávok elleni döntetlen után a folytatásban az olaszok ellen ismét győzelem kellett, de nem volt mindegy az aránya sem. Ezek után az első félidő végén az ellenfél volt előnyben (0:1), nem sikerült tehát valami jól az indítás. Bodnár becserélése azonban remek húzásnak bizonyult, mert ő egyenlített a második félidő elején, dinamikusan húzott a kapu felé, és be is fejezte a támadást. A csapat olyan lendületbe jött, hogy Rusorán és Dömötör góljaival a 3:1-es győzelem is megszületett. A másik meccsen a jugoszlávok 2:0-val intézték el a szovjeteket.

Az olaszok a harmadik, utolsó fordulóban ugyan már nem kerülhettek előrébb a negyedik helynél, sportszerűen játszottak, és nem adták könnyen a bőrüket a jugoszlávokkal szemben, 2:1-re kaptak ki.

Jöhetett a szovjetek elleni döntő csata, ahol nem volt elég a győzelem, ismét nagyon kellett figyelni a gólarányra: a 2:0-s, 3:1-es, 5:2-es eredmények mind üdvözítőnek számítottak, a 4:2-es siker viszont nem lett volna elég. (A gólkülönbséghez elég lett volna, az arányhoz nem – akkoriban ugyanis a gólkülönbség helyett a dobott és kapott gólok arányszámát vizsgálták pontegyenlőségnél, és a 11/7 nem lett volt elég az akkor már 8/5-tel álló jugoszlávok megelőzésére.)

A válogatott jól kezdett, Rusorán szenzációs csellel játszott át két védőt, és a kapuba lőtt. A második negyedben viszont rövidzárlat jött: Szemjonov és Kalasnyikov megfordította az állást, és az is egyértelmű lett, hogy a hátralévő két negyedben minimum 4 gólt kell lőnünk, miközben egyet sem kaphatunk. Embert próbáló feladat volt, még a sportág mai viszonyai között is nehéz egy félidőt négy góllal megnyerni.

Ambrus remekül védett, a meccs elején kapufákkal kezdő Felkai pedig a harmadik negyedben nem hibázott a kapu előtt. A duplájával 3:2 volt már, de ez a győzelem csak az ezüsthöz elég. Batallé játékvezető Rusoránnal újra dobatott egy négyméterest a kapus nem megfelelő helyezkedése miatt. Másodszorra mellément a labda, ám a csapat ettől nem zuhant össze, sőt!

A zárónegyedben ugyanis jött Dömötör Zoltán. Előbb egy négyméterest helyezett a kapuban – Grabovszkij kapus ugyan beleért, melléütni nem tudta a labdát. Szerencsés mozzanat volt, ami mintha egy jel is lett volna, ki lehet még egy gólt préselni ebből a meccsből.

A Népsport tudósításából idézzük az utolsó eseményeket:

A fiúk összeszorított fogakkal, utolsó erőfeszítéssel támadtak és támadtak. A félpályánál Konrádhoz került a labda, megindult vele előre, de a védők zavarták, így oldalra továbbított Rusoránhoz. Középcsatárunk megvárta, amíg az előre száguldó Dömötör kifordul, azután elé tálalta a labdát és Dömötör egy lövőcsel után a bal sarokba ívelt, 5:2. A hátralevő egyetlen percben Bodnár kitűnően szerelt egy szovjet támadást, és másra már nem maradt idő.

Itt pedig meg is nézhető az utolsó, mindent eldöntő ejtés. (A videón 1:02-től)

Hatalmas győzelem volt, ami így alakította a sorrendet. Jól látható, a 4:2-es siker az arányszámítás miatt nem lett volna elég.

  1. Magyarország – 5 pont (12:7)
  2. Jugoszlávia – 5 pont (8:5)
  3. Szovjetunió – 2 pont (4:7)
  4. Olaszország – 0 pont

Gyarmati Dezső és Kárpáti György ekkor szerezte meg harmadik aranyérmét, mindketten a sportág legendái lettek. Ők ketten vezették a csapatot edzőként az 1976-os olimpián, ami a következő győzelem dátuma. Mindketten a nemzet sportolói lettek, Gyarmatiról uszodákat neveztek el, 2013-ban halt meg 85 évesen.

Kárpáti György 84 éves, a 80-as évekre tehető ausztráliai edzősködése óta itthon él.

Boros Ottó (1929-1988) – Kétszeres olimpiai bajnok, az olimpia után fejezte be pályafutását. és félszezont leszámítva egész pályafutását Szolnokon töltötte. Visszavonulása után a helyi fiatalokkal foglalkozott. 1974-ben jogi diplomát szerzett, 1984-ben ment nyugdíjba a szolnoki kapitányság alezredesi rangjával.

Ambrus Miklós (1933-2019) – Egerben született, 1956-ban Ausztráliában maradt, de két év múlva hazatért, és onnan elválaszthatatlan a Ferencvárostól. Karakánsága miatt sokszor kegyvesztett lett. Ötszörös bajnokként vonult vissza, később a szakosztályvezetésből vette ki a részét. Fia, Tamás is válogatott kapus lett.

Pócsik Dénes (1940-2004) - Egerből lett válogatott, Kunágotán született. 68-ban bronz, négy év múlva ezüstérmes. Edző lett, a 84-es olimpián a hollandokat vezette.

Konrád János (1941-2014) - 1976-os visszavonulása után az OSC edzője lett, és két év múlva megnyerte a BEK-et. Volt női kapitány, a férfiakkal 1991-ben vb-bronzérmes. Testvére, Ferenc az 1976-os olimpiai bajnok csapat tagja.

Kanizsa Tivadar (1933-1975) – A tokiói volt az utolsó olimpiája, a szolnoki játékos visszavonulása után a klub edzője lett, autóbalesetben halt meg.

Mayer Mihály (1933-2000) – Kétszeres olimpiai bajnok (1956 és 1964), a 68-as bronzból is kivette a részét, utána az OSC, a Fradi és a Honvéd edzője volt, a válogatottal 1982-ben vb-második.

Bodnár András (1942) – Ungváron született, de Egerben nevelkedett, 1962-től lett az OSC játékosa. 1978-ban a BEK-győztes csapat tagja. Orvosi diplomát szerzett, osztályvezető főorvosként ment nyugdíjba. A MOB Mező Ferenc sportbizottságának a tagja.

Rusorán Péter (1940-2012) – A 64-es csapat legeredményesebb játékosa volt 8 góljával. Négy év múlva bronzérmes, 1972-ben hagyta abba, a Vasas edzője lett, amelyikkel BEK-et (1980, 1985) nyert. Április 11-én lett volna 80 éves.

Dömötör Zoltán (1935-2019) – A 64-es csapat második legeredményesebb játékosa 7 góljával. 1954-ben úszásban is Európa-bajnok volt (4x200-as gyorsváltó), a 68-as olimpián bronzérmes. 1981-től a KSI szakágvezetője, olimpiai bajnokok sorát fedezte fel Benedek Tibortól Vári Attiláig.

Felkai László (1941-2014) – 1964-ben az év férfi játékosának választották, az olimpián hat találatig jutott. Tagja a 68-as bronzérmes csapatnak is, a Fradi örökös bajnoka, villamosmérnöki diplomát szerzett. Edzősködött a felnőttek mellett, később pedig az utánpótlásban. Az évszázad csapatába is beválasztották.

Forrás: index.hu

Az 1948-as olimpia ezüstérme után négy évvel később sikerült egy helyet előrelépnie a magyar vízilabda-válogatottnak. 1952-ben az olaszokat álomjátékkal verték, így a hollandok és a jugoszlávok elleni döntetlen is belefért. 16 év után lett ismét Magyarországé lett a vízilabda aranyérme.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett, a győztesekről emlékezünk meg.

A magyar férfi vízilabda-válogatott esélyesként utazott a helsinki olimpiára, Markovits, Bolvári és a 18 éves Kárpáti új színt valamint nagyobb erőt hoztak a játékba a négy évvel ezelőtti csapathoz képest. Volt egy gyengébb meccsük, de összességében megérdemelten nyerték meg az olimpiát.

Ez volt a csapat kezdő felállása:

  • Jeney László – Vízvári György, Gyarmati Dezső – Markovits Kálmán – Bolvári Antal, Szívós István, Kárpáti György.

Lehetőséget kaptak még:

  • Antal Róbert, Fábián Dezső, Hasznos István, Lemhényi Dezső, Martin Miklós, Szittya Károly.

Így jöttek a meccsek:

  • Mexikó – 13-4
  • Egyiptom – 9-0
  • Szovjetunió – 5-3
  • Németország – 9-1
  • Hollandia – 4-4
  • Jugoszlávia – 2-2
  • Olaszország – 7-2
  • Egyesült Államok – 4-0

Amint látható, nyolcszor kellett a medencébe menni, ami nagy változás volt a korábbi tornákhoz képest, ahol 4-5 meccsel már meg lehetett nyerni egy olimpiát. Helsinkiben már nem, és a hollandok ellen jött el a mélypont. A magyarok 4-1-re vezettek – Szívós, Markovits, Szívós, Kárpáti volt a gólok sorrendje –, de mint az alábbi korabeli híradórészlet elárulta, az olasz Roggione játékvezető meglehetősen egyoldalúan vezette a meccset, és mindent megtett, hogy a hollandoknak kedvezzen. A két csapat négy évvel korábban szintén 4-4-re végzett, ami akkor nagy meglepetést keltett. (A videón más meccsekről is van részlet.)

A Népsport azt emelte ki a tudósításában, hogy a biztos előny tudatában helytelenül védekezésbe vonult a csapat. Azt is hozzátették, hogy a bíró gyakori tévedéseiben nehéz lett volna felfedezni a jóhiszeműséget. Mindez azonban nem változtat azon, hogy ettől még meg kellett volna nyerni ezt a találkozót.

A jugoszlávok ellen így még nagyobb lett a tét, mert egy vereséggel még a körmérkőzéses négyes döntőbe jutás is veszélybe kerül. A rivális megszerezte a vezetést, de sikerült a fordítás, a hajrában azonban a jugoszlávok egyenlítettek. Jeneyt és Vizvárit emelték ki a tudósítások, a kapus nagy formában védett, a védő pedig nemcsak a védekezésben magabiztos, hanem a támadásokat is jó érzékkel segítette. Az utolsó magyar támadásnál a játékvezető nem alkalmazta az előnyszabályt, így Gyarmati ugyan gólt szerzett, azt nem adták meg.

A MAGYAR CSAPAT ÍGY IS TOVÁBBMENT, ÉS A CÍMVÉDŐ OLASZ VÁLOGATOTT VÁRT RÁ.

A csapat azon a találkozón megtáltosodott, és 2-2-es félidő után a második játékrészben szétzilálta az olaszok ellenállását. Szívós 3 gólja mellett Szittya kettőt ért el, de Markovits és Gyarmati is eredményes tudott lenni. Szittya gólja emberhátrányból esett, ami különösen nagy attrakciónak számított akkoriban – a labdaszerzés után végigszáguldott a medencén, és értékesítette a helyzetet.

Rajki Béla szövetségi kapitány úgy nyilatkozott, hogy

A CSAPAT OKOS ÉS FEGYELMEZETT JÁTÉKKAL AZT AZ ARCÁT MUTATTA, AMIT EGYIPTOM ELLEN – MÉG A MÁSODIK FORDULÓBAN.

Az amerikaiak ellen nyerni kellett, és akkor biztossá vált az első hely. A jugoszlávok abban bízhattak, hogy az USA szerez egy pontot, és akkor majd ők ünnepelhetnek, de ezen a meccsen esélyt sem hagyott a magyar válogatott ellenfelének.

A torna gólkirályi címét megszerző Szívós triplájával, illetve Gyarmati találatával már 10 perc után eldőlt a meccs. Már az első percben az amerikai kapuban táncolt a labda. Izgalomra semmi ok nem volt a folytatásban sem. A csapattagok a védelmet nagyon dicsérték a győzelem után.

„Nem volt könnyű, ezért igen értékes, hogy megnyertük a bajnokságot”

– így értékelt a csapat egyik legjobbja, a védelem oszlopa, Vizvári György. A 29 éves Jeney arról vallott, hogy ebben a csapatban ő is megfiatalodott, és nagyon büszke, hogy sikerült kijavítani a négy évvel korábbi hibát, ő ugyanis négy évvel korábban is ott volt a kapuban.

Rajki arra gondolt, hogy a visszaszerzett elsőség után nem maradhat más feladat, minthogy megtartsák azt 4 év múlva is. (Elárulhatjuk, sikerült.) A fiatal csapat jól bírta a feszültséget, aminek különösen örült.

Összevissza pofoztak ezek a nagy darab palik, mégis mi nyertük meg a meccset, és ez a legfontosabb

– Kárpáti humorosan közelítette meg a meccset.

Zuckerman svéd játékvezető azt mondta, a legjobb csapat nyert, a magyar fiatalok szépen játszottak utolsó meccsükön. A svéd bíró négy év múlva fontos szerepet játszott a szovjetek elleni meccsen, amikor Zádor Ervint megütötték, és felrepedt szemhéjából dőlt a vér, de az már egy másik történet.

Lemhényi, Szittya, Fábián, Vizvári, Hasznos és Antal nem került be az 1956-ban Ausztráliába utazó csapatba, Martin tartalék volt.

  • Lemhényi (1917-2003) a 60-as olimpián már szövetségi kapitány volt, később KSI-ben vezetőedző, külföldre is mehetett. Felesége Tass Olga, olimpiai bajnok tornász. A 90-es évek elején megalakította az olimpiai bajnokok klubját.
  • A szolnoki Hasznos (1924-1998) a város díszpolgára lett, edzősködött is, az uszoda igazgatója volt.
  • Antal 56-ban Kanadába ment, kórházi asszisztens lett, 1995-ben Magyarországon temették el.
  • Fábián (1918-1973) volt a Fradi edzője, a vízilabda szövetség titkára.
  • Szittya (1918-1983) mesteredző lett, Rajki segítője is volt, Szegeden halt meg.
  • Vizvári György (1928-2004) elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát, a BRFK raktárának parancsnokaként lett nyugdíjas.
  • Martin Miklós (1931-2019) 56-ban Amerikában telepedett le, egyetemi tanár lett Los Angelesben és francia irodalmat tanított.
  • (Borítókép: Markovits, Gyarmati, Jeney és Szívós. Fotó: Nemzeti Sport, 2016. augusztus / 229. szám / Arcanum Digitális Tudománytár)

 

Forrás: index.hu