​Ünnepélyes keretek között aláírták a Magyar Olimpiai Bizottság és a Fővárosi Önkormányzat közötti olimpiai együttműködési megállapodást hétfőn a Főpolgármesteri Hivatalban.

Mozgalmas két év következik Budapest és Magyarország számára – mondta az aláírást megelőzően Tarlós István főpolgármester. Hozzátette: 2017 nyarán Budapest lesz az úszó és vízilabda vb házigazdája, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) pedig nem sokkal ezt követően, 2017 őszén dönt Limában arról, mely város adhat otthon a 2024-es olimpiának. „Lazsálni nem lesz lehetőségünk” – fogalmazott. Tarlós István kiemelte: a NOB tavaly fogadta el az Agenda 2020 elnevezésű programot a gazdaságosabb olimpiák érdekében, támogatva az olcsóbb és megtérülő játékokat, az ideiglenes és elbontható helyszíneket, a több városban történő, akár országhatárokon túlnyúló rendezést. – Az új koncepció előnyös a közép-európai városok, elsősorban Budapest számára – hangsúlyozta a főpolgármester.

Megemlítette, hogy Magyarország az egyetlen, száznál több olimpiai aranyérmet nyert ország, amely még nem rendezhetett olimpiát, a budapesti pályázatot pedig a magyar lakosság egyre nagyobb többsége támogatja. Idézte az olimpiarendezés megvalósíthatósági tanulmányát, amely szerint az olimpiához kapcsolódva a nemzetgazdaság többletjövedelme 2015 és 2030 között 1100 milliárd forintra becsülhető, „ami több az olimpiához szükséges nettő államháztartási befektetés összegénél”. Egy olimpiai felgyorsíthatja a fővárosi fejlesztéseket és óriási turisztikai haszonnal járhat.